Laci a parazita tipikus esete, de lássuk csak mit is tett, amivel kiérdemelte ezt a blogbejegyzést?

Egy ismerkedő oldalon gabalyodtunk egymásba, harmincakárhány éves, gondoltam egy alkalomra jó lesz. Megadom a mobilszámom, megcsörget, el is mentem az övét annak rendje és módja szerint. Ellenben ő vezetékes számot kér, mert azt tudja otthonról hívni. Na neeem, ebből nem eszik, megadom az irodai faxszámot, azt hívogathatja napestig.

Küldök neki pár sms-t, zéró válasz, ellenben folyamatosan megcsörget. Csak egy-egy csörgés, felvenni sincs időm, az sms-ekre továbbra sem válaszol. Visszahívni pedig nem fogom, mert ugye köztudottan nem szeretek első randi előtt telefonon értekezni. Este hazamegyek, a rendületlen csörgetések egyre csak folytatódnak, nekem pedig már rég elment a kedvem az egésztől. Másfélóránként egy röpke csörr és kész. Majd egyszer csak egy üzenet is érkezik a hangpostámra.

"[Név], gyönyörűm, Laci vagyok.Tudod, írtál nekem a [.....]-n. Figyelj, hogy tudnánk talizni? Hazamegyek és otthon tudlak hívni vezetékesről. Megcsöriztelek, gondolom el tudtad menteni. Cuki hangod van, már nagyon cummantanálak. Lassan lejár itt a gépidőm, adj egy vezetékest és hívlak majd. Na puszika!"

Vonjuk le a következtetéseket a fentiekből:

1. Laci harmincas férfi.

2. Nyilvános helyen internetezik, és időalapon fizeti. (nem munkahelyről, nem otthonról)

3. A mobiljával csak egyoldalú kommunikációra képes, sms-re nem válaszol, gondosan mindig csak egyszer csörget meg, hogy éppen felhívja magára a figyelmet, de ne vegyem fel. Alapos okkal feltehető, hogy az egyenlege zéró felé konvergál.

4. Otthonról, vezetékesről tud csak felhívni másik vezetékest, valószínűleg anyuci a basic csomagra fizetett elő.

Persze ezekkel semmi problémám nem volna, ha normálisan, értelmes ember módjára "venné az adást", hogy nálam most nincs esélye.

A telefonomon még aznap este újabb hangüzenet jelenik meg:

"Gerlém, gyönyörűm, mi legyen? Benti számon senki nem veszi fel. Hazamentél lezuhanyozni vagy mi? Hát izé... jó lenne, ha odamennél egy fülkéhez, vezetékest tudok hívni, otthon nincs internet. Csipogj meg, vagy küldd át a számot és hívlak. Puszi drága."

A következő nap azzal telik, hogy kétóránként megcsörget a mobiljáról, ignorálom. Este 10 körül ismeretlen szám hív, most nem csak megcsörget, hanem rendesen hagyja kicsöngeni. Talán mégis áldoz pár forintot rá és vezetékesről hív mobilt? Micsoda meggondolatlan pazarlás. Három próbálkozás után ismét egy hangüzenet landol:

"Gerlém, gyönyörűm, élsz-e még? Nem láttalak egyész nap a [......]-n, nem tudom mi legyen. és akkor izé... hát tudnánk beszélni, ha odamennél egy fülkéhez és elküldenéd a számát. Jelentkezz, na puszika drága."

Tudom, aljas vagyok de szánalmasságán olyan jó szórakozni. Holnap megkapja sms-ben az elbocsátó szép üzenetet, vélhetően úgysem válaszol rá...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.