Sokszor próbálkoztam azzal, hogy ferde hajlamomat szűkebb környezetemben alibi barátnőkkel palástoljam.

Az első jelöltet egy esküvő miatt újítottam be. Vészesen közelgett az augusztus végi alkalom én pedig nem állíthattam be "nő" nélkül. Feladtam hát egy hidetést (nyugi, a többi sztori is így fog kezdődni) és vártam a lelkes jelentkezőket. Két héttel az esküvő előtt már azon gondlkodtam, beszervezem mindenre kapható évfolyamtársamat, Györgyit, mikor felbukkant Eszter. Magas, hosszú hajú, kicsit Anne Hathaway-re hasonlított és teljesen odavolt az esküvőkért. Egy kávézás alkalmával rögzítettük az alapinformációkat: hol és mikor ismerkedtünk meg, mivel foglalkozik, mit kell tudni egymás családjáról stb., majd egy langyos augusztusi szombat délutánon felkerekedtünk az esküvőre. Észveszejtően nézett ki, valami kis fehér vállpántos izé volt rajta, és magassarkú cipő, de komolyan már szinte én is felizgultam rá, nem is beszélve az egész násznépről. Cseppet nagy feltűnést keltettünk, mikor szinte utolsóként bevonultunk a templomba. Eszternek persze roppantmód bejött az ifjú ara, míg az újdonsült férj az én "csajomról" volt képtelen levenni a szemét. Mikor az esküvő utáni gratuláció rövid másodpercei forró flörtbe torkollottak (Eszter a feleséggel, a férj pedig Eszterrel) valamint a násznép idősebb tagjai elég rosszallóan vizslatták Eszter ledérségét, úgy gondoltam helyesebben cselekszünk, ha a lagzit inkább kihagyjuk. Persze utána még hónapokig kérdezgették a barátaim, hogy "mi van a barátnőmmel?" "Túl kurvás volt!" zártam rövidre általában a beszélgetéseket.

Már két éve voltunk együtt Andrissal, amikor az a bárgyú ötletünk támadt, hogy keressünk magunknak egy leszbikus párt. Mert hiszen mennyire eszményi lenne családi és baráti körben velük mutatkozni, míg a magánéletben megmaradnánk egymásnak. Hosszútávú terveim között egy ikerház is szerepelt titkos ajtóval, mely lehetővé tette volna a kényes helyzetekben a párcserét. Hirdetésfeladás, várakozás. Jelentkezett Zsófi és Zsófi. Egyikük bölcsész volt, másikuk vegyész, kifejezetten szimpatikusnak tűntek. Kiderült, hogy Zsófi1 ott lakott nem messze a munkahelyemtől, ezért javasoltam, hogy fussunk össze egy ebéd erejéig. Bár ne tettem volna! Zsófi1 alacsony, masszív, férfias, határozott, nagypofájú jelenség volt. Kantáros nadrágjában végigcaplatott az irodaház ebédlőjén én meg csak reménykedtem, hogy nem veszik észre a kollégáim. Bíztam azonban abban, hogy Zsófi2 jobb benyomást kelt majd, ezért megbeszéltünk egy négyes randit. Zsófi2 ugyan csinoska volt, de eléggé labilis idegileg, remekül megszervezett randink hamar csődközeli állapotba került és a végén a lányok már azon az állásponton voltak, hogy inkább coming outolnak otthon. (reméltem, hogy ezt nem a velünk való találkozás okozta) Okulva az eset tanulságaiból, ezt követően letettünk a páros párkeresés ötletéről.

A leghosszabb alibi kapcsolatom több hónapig tartott és ő volt az a lány, akit a legtöbb barátomnak és rokonoknak is bemutattam. Nem tudom miért akartam még akkor is látszatot kelteni... Ő adott fel hirdetést, nem pedig én. Tehát szinte akaratlanul csöppentem bele a dologba. Szép volt és okos. Egyik hétvégén az ő barátaival mentünk bulizni, következő hétvégén az én társaságommal, már a nyelves csókig is eljutottunk és volt olyan jófej, hogy néha-néha akkor is felhívott, mikor nem volt velem, én azonban a barátaimmal töltöttem az időt és enyelegtünk kicsit a telefonban.  Mindenki kedvelte, én azonban nem éreztem felhőtlenül boldognak magam. Rájöttem, hogy ez csak egy jó játék, amit nem lehet a végtelenségig folytatni és hülyíteni vele a környezetem. Nem ölthetem fel ezt a leplet azok előtt, akik legközelebb állnak hozzám. Lassan eltávolodtunk egymástól - persze úgy mondom ezt, mintha bármikor is kialakult volna köztünk valami. Egy idő után én sem kerestem őt és ő sem engem. Azóta egy időre felfüggesztettem a csajozást, bár az ikerházas megoldás folyamatosan ott motoszkál a fejemben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.