2010.08.13. 11:49
Luppa
Városi legendák övezik a Budakalász tövében elterülő bányatavakat. Itt-ott azt suttogják, akad olyan része, ahol férfiak meztelenül fürdenek gátlástalanul. Tavaly kimerészkedtünk, de a zsúfolt, kavicsos part és a nagycsaládos strandozók mindent elnyomó zsivaja nem épp a legjobb benyomást keltette. Idén is nekiálltam, hogy feltérképezzem ezt a nudista oázist, június elején még csak az északi parton heverésztünk barátaimmal, mígnem alig két hete a legenda valósággá vált és a tucatnyi pőre fiatal (és sajnos persze öreg) ember látványa nemcsak a tekintetemet vonzotta a délkeleti partszakaszra, hanem biciklimet is azon nyomban lekötöztem, hogy személyesen járjak utána, nem csak délibáb volt-e?
Kicsit megemelkedett a talajvíz és a Duna áradása is érződött, mert a parthoz csak kis utacskákon lehetett lejutni és a vízbe futó lejtők alja, többnyire már foglalt volt. Mégis találtam egy törülközőnyi egyenes szakaszt. Jobbra egy hatvanas bácsi ücsörgött a nádasban, balra viszont kicsit távolabb egy csapatnyi fiatal srác birkózott meztelenül a vízben. Unatkozni nem fogok! Nézelődésemet egy bukdácsoló fickó zavarta meg, aki a fölöttem elterülő féltörülközőnyi helyre kéredzkedett. Felőlem… Persze nem tudtam, hogy könnyelmű engedélyemmel milyen veszélyeknek teszem ki magam. Eleinte csak a tóról beszélgettünk pár szót az ötvenes, kissé pocakos, kopaszodó úriemberrel, majd heves és lankadatlan udvarlásba kezdett, folytonosan kihangsúlyozva saját pozitív tulajdonságait. Én persze szóhoz sem jutottam, de róla az alábbiakat tudtam meg:
- ha befesti a mellszőrzetét és a haját, 10 évvel fiatalabbnak néz ki;
- egy kozmetikai cég rajta tesztelte valami különleges eljárását;
- autószerelő, de kifejlesztett egy napelemes autót, amelyet szabadalmaztatott is;
- évekig élt Amerikában;
- egy éjszaka hat menetre is képes;
- több huszonéves barátja volt.
Mindezek ellenére
- jelenleg egy albérletben él az exével és annak jelenlegi barátjával;
- éjjeliőr egy autószerelő-üzemben;
- hat éve nincs normális kapcsolata;
- a Népligetben, szaunákban és szexmozikban ismerkedik;
Persze a fenti csak kis ízelítő abból, amit eseménydús életéből megtudtam, de gondoltam könyvet nem hoztam, rádióm nincs, legalább elszórakoztat. Párszor a fonalat is elvesztettem, de inkább nem szóltam neki, nehogy újrakezdje. Egyre csak áradt belőle az öntömjénező történet-cunami, némi udvarlással fűszerezve, ami persze jól esett hiú lelkecskémnek. Alkalmi beszélőtársamat (beszélgetésnek inkább nem nevezném a köztünk keletkezett egyoldalú kommunikációt) még a hazafelé úton sem sikerült leráznom, már azt tervezgette, hogy hogyan fogunk együtt kimenni Angliába, venni egy lakókocsit és takarításból meg egyéb munkákból éldegélni boldogan. Nem akartam kiábrándítani, hogy ebből - ha rajtam múlik -, úgyse lesz semmi, legalább pár boldog perce legyen, amíg erről álmodozhat. Egy kereszteződésben búcsúztam el tőle és zúztam porrá intenzív lelkesedését.
Sokat gondolkodtam azóta. Én is ilyen elkeseredetten fogom keresni a fiatalabbak kegyeit? Ez lenne a kapuzárási pánik, hogy ilyen önző beszélgetésekbe bocsátkoznak, mely során magukat mindennél jobban fényezik, miközben a másikról nem tudnak meg egyáltalán semmit? És vajon nem öregkori önmagam ült le mellém ennek a férfinak a képében, hogy figyelmeztessen jelenlegi életem céltalanságára és közeledő jövőm boldogtalanságára?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.