Úgy két éve kezdődhetett vagy inkább két és fél. Akkor éppen volt valakim, de mégis elkezdtünk beszélgetni egymással. Állandóan írogatta, hogy most itt látott meg amott... Én ugyan sose érzékeltem a jelenlétét és nem tudtam hová tenni, de szimpatikusnak tűnt, ezért nem töröltem visszavonhatatlanul msn-ismerőseim köréből. Küldött képet is, napszemüvegest, homályost és bevallom igazából sose vettem komolyan a srácot. Találkozóra nem tudott időt szakítani, mintha neki is kényelmes lenne ez a virtuális kergetőzés, ez a macska-egér játék, amiben ő néha megles engem, majd diadalittasan megírja ezt én pedig kétségek közöt gyötrődöm, hogy az arctalan tömegben vajon ki lehetett az?

Titokzatos is volt kicsit, alig árult el valamit magáról, körülbelül be tudtam határolni, hogy milyen területen dolgozik, de mást harapófogóval sem tudtam kiszedni belőle. Úgy fél éve történt, hogy egy újsághírben láttam egy fotót, beindultak agyamban a fogaskerekek és pillanatokon belül ráeszméltem, hogy ő az én titkos hódolóm. Oké, nem egy szokványos foglalkozása van, de azért mégsem az ország miniszterelnöke, hogy ennyire leplezni kellene kilétét. Megtudtam róla szinte mindent, nyomozni kezdtem utána lassan, de biztosan.

Az elmúlt hetekben felgyorsultak az események, gyakran összefutottunk itt-ott és már nem volt meg helyzeti előnye, melyből vélt magabiztossága táplálkozott... Már én is tudtam ki ő. Szemezéseinket halk "sziá"-k kísérték, míg végre a tettek mezjére léptünk és megszerveztük a személyes találkozót.

Kicsit elbizonytalanodtam, két év alatt egy elefánt kihord egy bébit, a mi kapcsolatunk is ilyen hosszan érlelődött, de vajon mi születik meg belőle? Fokozott elvárások, melyek eddig fotókból, egymásra kacsintásokból, rövid kis beszélgetésekből építkeztek, tipikusan azok, melyeket a személyes alálkozó adott esetben egy perc alatt romba dönt. Félek, hogy talán nem is kellene ezt erőltetni, de ha nem tesszük meg ezt a lépést, még hónapokig évődhetünk egymással és várhatunk a random koccanásainkra Budapest terepasztalán. Nem, ezt meg kell tenni és utána levonni a további következtetéseket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.